Facebook
Google+
YouTube
Flickr
Tekintse meg fótóimat a Flickr-en!
Pinterest

                              Színelméletnyomdaisegedlet szinelmelet topleftpic

nyomdaisegedlet szinelmelet toppic

 

 

Színezési modellek

A színek tulajdonképpen a szembe jutó, látható tartományba eső, különböző hullámhosszú fénysugarak. A látható tartomány összes színét tartalmazó fényt fehérnek látjuk, a fény hiányát a szemünk fekete színnek érzékeli. A színek jellemzői matematikai úton különböző színezési modellekkel írhatók le. A három leggyakrabban használt színezési modell a következő:

·         HSB (árnyalat, telítettség, fényerő),

·         RGB (vörös, zöld, kék),

·         CMYK (cián, bíbor, sárga, fekete).

A HSB színezési modell az emberi színérzékelésen alapul. Ebben a modellben a színeknek három különböző összetevője van: árnyalat, telítettség, fényerő. Az árnyalat tulajdonképpen a kibocsátott vagy visszavert fény hullámhossza, a telítettség a fény tisztasága, ereje (nem szabad összekeverni a fényerővel), a fényerő pedig a fény relatív világossága, sötétsége.

nyomdaisegedlet szinelmelet firstpic

nyomdaisegedlet szinelmelet secondpic



Az RGB színezési modellel a látható színtartomány nagy része lefedhető. Alapja három szín: a vörös, a zöld és a kék. Ennek a három színnek a különböző arányú keverésével lehet a színtartomány más-más színeit előállítani. Mivel ebben az esetben a színeket az alapszínek összeadásával állítjuk elő, az RGB színkeverési módszert összeadó vagy additív színkeverésnek is hívjuk. Az additív színkeverést alkalmazzák a monitoroknál, ill. a színes televízióknál is.





nyomdaisegedlet szinelmelet thirdpic


A CMYK színezési modell az RGB színezési modellel szemben nem a kibocsátott, hanem az elnyelt, ill. visszavert fény tulajdonságain alapul. Ebben az esetben az alapszínek papírra felvitt festékek formájában jelennek meg, és a szemünkbe jutó fény az alapszínek fényelnyelő képességétől függ. Ha egy festékréteget fehér (a látható spektrum összes színét tartalmazó) fénnyel világítunk meg, a festékréteg a fény egy részét elnyeli, a többi részét pedig visszaveri. A visszavert fényt színesnek érzékeljük. Mivel a színeket bizonyos színösszetevők elnyelésével, kivonásával állítjuk elő, ezt a színképzési módszert kivonó vagy szubtraktív színkeverésnek is nevezzük.

Elméletileg a tiszta cián, bíbor és sárga festék egymással kombinálva az összes színt elnyeli, tehát feketének látszik. A gyakorlatban azonban a festékek nem kielégítő minőségéből adódóan ezeknek a színeknek a keveréke inkább barna, ezért a valódi fekete szín előállításához fekete festéket kell a keverékhez adni.

A CMYK színezési modellt használják a négy alapszínnel dolgozó nyomdatechnikában is. Ebben az esetben a színeket négyféle festék (cián [cyan, C], bíbor [magenta, M], srága [yellow, Y], és fekete [black, K]) különböző arányú keverésével állítják elő. A fekete színt a programok a K betűvel jelölik, hogy ne lehessen összetéveszteni az RGB színezési modell kék (blue) színével, melyet B betűvel jelölnek.

Léteznek az említett színezési modelleken kívül más, gyakran használt színezési módok. Kezd elterjedni a nyomdászatban a hat alapszínnel dolgozó színképzés, mellyel sokkal teltebb, élethűbb színek állíthatók elő. Ennél a színezési modellnél a CMYK színezési modell alapszíneit két másik színnel egészítik ki, a zölddel (green, G) és a narancssárgával (orange, O). Sajnos ez a technológia még meglehetősen drága, ezért csak a nagyon igényes színes dokumentumoknál használják. A hat alapszínnel dolgozó színezési módszert a CorelDRAW-ban is használhatjuk, ugyanis a program készítői beépítették a Pantone Hexachrome színskálát, melynek színeit ezzel színezési modellel definiálták.

A fekete-fehér képek reprodukálására az ún. szürkeárnyalatos (grayscale) színezési módot használják. Ebben csupán a szürke szín 256 árnyalata található, a fehértől a feketéig. Ez a skála az emberi szem színérzékelését figyelembe véve elegendő a fekete-fehér képek megfelelő minőségű reprodukálásához.

nyomdaisegedlet szinelmelet forthpic


Gyakran találkozunk olyan színezési módokkal, amelyekben a színeket nem matematikai úton definiálták, hanem valamilyen egyedi szempont szerint válogatták össze. Ezekben a színezési módokban általában néhány száz, vagy néhány ezer szín közül választhat a felhasználó. Ilyen pl. a nyomdászatban igen elterjedt Pantone Spot és Pantone Process színskála, valamint a hazánkban kevésbé ismert Trumatch ill. Focoltone színskála.


nyomdaisegedlet szinelmelet gamut